Napkirály

Keresd meg az alábbi linken található térképen XIV. Lajos korabeli háborúkat

30 éves háború és következményei (előzmények)

A harmincéves háború (1618-1648) Európa egyik legpusztítóbb konfliktusa volt, amely a katolikusok és protestánsok közötti vallási feszültségekből, valamint a Habsburg Birodalom hatalmának növekedése iránti ellenállásból eredt. A háború a Német-római Birodalom területén kezdődött, amikor a cseh protestánsok fellázadtak a Habsburgok katolikus uralma ellen. Az évtizedeken át tartó konfliktus során több európai ország is beavatkozott, így a háború politikai és vallási okok keverékévé vált.

Főbb résztvevők:

• Katolikus oldalon: a Habsburg Birodalom (osztrák és spanyol ága), a Német-római Birodalom katolikus fejedelmei és néhány olasz állam.
• Protestáns oldalon: a német protestáns fejedelmek, Svédország és Dánia, majd később Franciaország is csatlakozott a Habsburgok elleni harchoz, politikai érdekei miatt.

A háború hatása Európára:

A harmincéves háború rendkívül pusztító hatással volt Európára, különösen Németországra. A háború során városok és falvak pusztultak el, és az éhínség, valamint a járványok milliók halálát okozták. Az 1648-as vesztfáliai béke lezárta a konfliktust. Ennek következményeként a Német-római Császárság területe 300 önálló államra tagolódott. A győztesek területeket kaptak, elismerték Holladia és Svájc függetlenségét. Ezzel a békével véget értek a vallásháborúk is. 
A béketárgyalás helyszínén hatalmas ünnepséget rendeztek: 128 fogást tálaltak fel a követeknek, az épület előtt állóknak pedig egy aranyozott oroszlánfejből bor folyt. Európa-szerte tüzijátékot tartottak. A béke azonban nem volt tartós. A 17. században csupán 7 olyan év volt, amikor nem dúlt valahol háború Európában. 

Mi az abszolutizmus?

Az abszolutizmus egy olyan politikai rendszer, amelyben az uralkodó hatalma korlátlan, és a törvények, a gazdaság, valamint a társadalmi ügyek felett teljes ellenőrzést gyakorol. Az abszolutizmus alapelve, hogy az uralkodó hatalma Istentől ered, és így felette nem áll senki – sem más emberek, sem intézmények, például a parlamentek vagy a bíróságok.

XIV. Lajos francia király, akit „Napkirályként” is ismernek, az abszolút uralkodói hatalom tökéletes példáját nyújtja. Uralkodása alatt (1643-1715) Franciaországban központosította a hatalmat, és minden fontos döntést maga hozott meg. Híres mondása, a „L’état, c’est moi” – az állam én vagyok, jól tükrözi azt a meggyőződését, hogy az állam és az ő személye szorosan összefonódik.

XIV. Lajos azzal is megerősítette abszolút hatalmát, hogy Versailles-ban egy hatalmas és fényűző palotát építtetett, amely nemcsak az uralkodói pompa szimbóluma volt, hanem az ellenőrzés eszköze is. A nemeseket ugyanis Versailles-ba kényszerítette, ahol a királyi udvarban éltek, és a mindennapjaikat Lajos irányítása alatt töltötték. Így a király ellenőrzése alatt tarthatta őket, megakadályozva, hogy saját földjeiken helyi hatalomra tegyenek szert, amely fenyegetést jelenthetett volna az uralkodói hatalomra.

Gazdasági politikájával is megerősítette a hatalmát: Jean-Baptiste Colbert pénzügyminisztert nevezte ki, aki merkantilista gazdaságpolitikát vezetett be, amely támogatta a francia ipart és kereskedelmet, valamint az ország gazdagságát és erejét növelte.

XIV. Lajos uralkodása alatt Franciaország abszolút monarchiává vált, ahol a király egyeduralma alá került minden szféra.

Ha szeretnél körbenézni a versailles-i palotában, itt megteheted: Versailles

Kérdések az olvasottak alapján:

1. Kik voltak a harmincéves háború főbb résztvevői, és mely oldalon álltak?
2. Milyen következményekkel járt a harmincéves háború Európára, különösen a Német-római Birodalomra?
3. Mi volt a vesztfáliai béke, és hogyan változtatta meg Európa politikai térképét?
4. Hogyan jellemeznéd XIV. Lajos uralmát?

Örökösödési háború

Keresd meg a térképen 1701-1714-es időszak háborúit Európában

A Napkirály hadjáratokkal igyekezett növelni amúgy is hatalmas országát. A legnagyobb álma, hogy Franciaország és Spanyolország egyesüljön. Erre a spanyol uralkodóház kihalása adott lehetőséget, de az osztrák Habsburgok is igényt tartottak a spanyol trónra. A Napkirály végül alulmaradt a spanyol örökösödési háborúban (1701-1714).
A háború kiürítette a kincstárat, a francia népnek pedig sok nyomorúságot és szenvedét hozott. 

Kreatív feladat:

Tervezz egy szobát egy képzeletbeli palotában. Dönts a szoba témájáról, funkciójáról Versailles pazar stílusa alapján. 

Írj egy naplóbejegyzést , mintha nemes lennél, aki Versailles-ban élne XIV. Lajos uralkodása alatt. Írd le egy napodat, beleértve a királlyal való találkozást, írj az udvari szerepedről és érzéseidről a palotával kapcsolatban

Egyéb gyakorló feladatok:

XIV. Lajos – a  Napkirály