1848-49-es forradalom

📌 Miért volt jelentős az 1848-as forradalom?

A magyar forradalom egy tágabb európai forradalmi hullám része volt, amely Párizsból indult ki, és gyorsan elérte Bécset, Berlint, majd Magyarországot is. A cél nemcsak az önálló magyar államiság megteremtése volt, hanem egy olyan modern jogállam kialakítása, amely biztosítja az emberek szabadságát, egyenlőségét és jogait. Az 1848-as események jelentősége azonban nem csupán a törvényekben és reformokban rejlik, hanem abban a nemzeti összefogásban, amely később a szabadságharc idején is megmutatkozott.

📌 A szabadságharc: az elnyomás elleni küzdelem

Bár a forradalom kezdetben békés reformokat eredményezett, a Habsburgok 1848 nyarán fegyveres erővel próbálták visszaállítani hatalmukat Magyarországon. Ennek következményeként kitört a szabadságharc, amely 1849 augusztusáig tartott. A magyar hadsereg – bár kezdetben sikereket ért el – végül vereséget szenvedett az orosz intervenció és a császári túlerő miatt. A szabadságharc leverését követően véres megtorlás következett, amelynek legtragikusabb eseménye az aradi vértanúk kivégzése volt.

📌 1848 öröksége: hogyan alakította a magyar történelmet?

Bár a szabadságharc katonailag kudarcba fulladt, a benne megfogalmazott eszmények – a függetlenség, a nemzeti egység és a polgári szabadságjogok – később is meghatározó szerepet játszottak a magyar történelemben. Az 1867-es kiegyezés és a modern Magyarország kialakulása nagyban épült az 1848-as eszmék örökségére.

💡 Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeit, azok okait, következményeit, valamint azokat a történelmi szereplőket, akik kulcsszerepet játszottak ebben az időszakban.

 

📜 A forradalom előzményei és kitörése (1847–1848)

📌 Az 1847–48-as országgyűlés és az ellenzék céljai

Az 1847–48-as országgyűlés során több reformjavaslat is született, de az eredmények jóval szerényebbek voltak, mint amit az ellenzéki politikusok szükségesnek tartottak. Kezdetben úgy tűnt, hogy a politikai irány egy mérsékeltebb középpárt felé tolódik, amely kompromisszumokra hajlandó. Mindez azonban megváltozott, amikor 1848 februárjában kirobbant a párizsi forradalom híre, amely felrázta az európai politikai életet.

📌 Kossuth felirati javaslata – A forradalom gondolatának első megfogalmazása

1848. március 3-án Kossuth Lajos az országgyűlés alsótábláján egy felirati javaslatot terjesztett elő, amely egyértelműen megfogalmazta a változás szükségességét:

• Elvetette a korábbi „sérelmi politika” taktikáját (azaz azt a módszert, hogy a magyarok csak az uralkodóhoz benyújtott panaszaik révén próbálnak jogokat szerezni).
• Az érdekegyesítés és a belső reformok szükségességét hangsúlyozta, vagyis azt, hogy a jobbágyfelszabadítást és a polgári átalakulást minden társadalmi réteg támogatásával kell megvalósítani.
• Követelte, hogy a reformokat azonnal rögzítsék törvényileg, és azok megvalósítása haladéktalanul kezdődjön meg.
• Az uralkodótól azt kérte, hogy küldjön teljhatalmú megbízottakat az országgyűlésbe, akik ellenőrizhetik a törvényhozás folyamatát.

Bár az alsótábla elfogadta Kossuth javaslatát, a főrendi tábla nem tűzte ki a tárgyalását, ami lassította a reformfolyamatot.

---

📜 A forradalom előestéje (1848. március 4–14.)

 

📌 Az Ellenzéki Kör és a radikális ifjúság szerepe

1848. március 4-én az Ellenzéki Kör – amely a reformok támogatóit tömörítette – megvitatta Kossuth felirati javaslatát. A mérsékelt politikusok egyetértettek Kossuthtal, de a radikálisabb csoportok szerint a sajtószabadság említése nélkül ez nem elégséges.

A márciusi ifjak (köztük Irinyi József, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál) úgy vélték, hogy egy petíciós mozgalommal nyomást kell gyakorolni az országgyűlésre. Ennek eredményeként Irinyi József fogalmazta meg a híres Tizenkét pontot, amely a magyar forradalom legfontosabb követeléseit tartalmazta.

🔹 Mérsékeltek vs. radikálisok
A mérsékeltek csak petícióként küldték volna fel Pozsonyba a követeléseket, de a radikálisok szerint egy tömegtüntetésre is szükség van, amely megerősíti a követelések súlyát. Ennek eredményeként március 19-re egy nagygyűlést hirdettek meg.

---

📜 A bécsi forradalom hatása Magyarországra

1848. március 13-án kitört a bécsi forradalom, amely elűzte Metternich kancellárt, és amelynek híre estére már Pozsonyba is eljutott. Ez még sürgetőbbé tette a magyar reformerek lépéseit.

Március 14-én Kossuth az alsótábla kerületi ülésén felszólította a nádort, hogy a főrendiház haladéktalanul tűzze napirendre a felirati javaslatot. Ezt kiegészítették a sajtószabadságról szóló követeléssel, hogy a nyilvánosság ereje is támogassa az ügyet.

Március 15-én reggel az alsótáblán végül egy még radikálisabb javaslatot fogadtak el, amely már a teljes ellenzéki programot tartalmazta. Egy magyar küldöttség még aznap Bécsbe indult, hogy személyesen adja át az uralkodónak a követeléseket.

Bécsben a magyar politikusokat lelkes tömeg fogadta, ám az osztrák államtanács csak március 16-án adta be a derekát. Végül március 17-én az uralkodó teljhatalommal ruházta fel István nádort, aki kinevezte gróf Batthyány Lajost Magyarország első felelős miniszterelnökévé.

---

📜 Március 15. – A forradalom kitörése Pesten

📌 A Pilvax-kör döntése

1848. március 14-én az Ellenzéki Kör ülése után a radikális fiatalok a Pilvax Kávéházban folytatták a vitát. Amikor megérkezett a bécsi forradalom híre, elhatározták, hogy másnap cselekedni fognak.

📌 Március 15. reggele – A forradalom kezdete

Reggel 10 órakor a Pilvax-kör 10 tagja útnak indult, hogy az egyetemistákat mozgósítsa. A lelkes hallgatóság hamarosan több száz fős tömeggé duzzadt, akik együtt vonultak a Landerer és Heckenast nyomdához.

📌 Céljuk: A Tizenkét pont és Petőfi Nemzeti Dalának kinyomtatása, hogy széles körben terjesszék a forradalmi követeléseket.

A tömeg átvette az irányítást a nyomdában, és engedély nélkül kinyomtatták a szövegeket – ezzel megvalósították a cenzúra eltörlését.

Ezután került sor a Nemzeti Múzeum előtti tömeggyűlésre, majd elhatározták, hogy a pesti városháza uraival is elfogadtatták a pontokat. 
Miután ez megtörtént, a Pilvax-körből néhány ember forradalmi választmányt alakítottak és felmentek a Várba, hogy felszólítsák a helytartótanácsot  cenzúra eltörlésére és a sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály szabadon bocsátására. 
Másnap a 12 pontot, mint petíciót Pozsonyba küldték. 

📜 Az áprilisi törvények

Azokat a törvényeket, amelyeket 1848-as alkotmányként is emlegetnek, az országgyűlés alig három hét alatt dolgozta ki. Nevüket onnan kapták, hogy V. Ferdinánd 1848. április 11-én írta alá őket. Ezzel lezárult az utolsó rendi gyűlés, és a feudális viszonyok eltörlésével készen álltak az új, polgári Magyarország alapjai.

🔹 Az áprilisi törvények legfontosabb pontjai:

• Felelős magyar minisztérium létrehozása: az ország irányítását immár a magyar országgyűlésnek felelős kormány látta el. Az uralkodó csak rajtuk keresztül gyakorolhatta a végrehajtó hatalmat, rendeletei a miniszterek aláírása nélkül érvénytelenek voltak.

• Az országgyűlés kétkamarás maradt, a főrendiház szerepe alig változott, de az alsótábla népképviseleti alapra került.

• A törvényhozó testület helyszíne Pest lett.

• Évenkénti ülésezés vált kötelezővé.

• A költségvetés elfogadása és az előző évi számadás nélkül nem lehetett feloszlatni az országgyűlést.

• A képviselőket 3 évre választották.

🔹 Választójog kiterjesztése:

• Minden 20. életévét betöltött férfi választójogot kapott, ha nem állt büntetőeljárás alatt, és valamely törvényesen bevett vallásfelekezethez tartozott.

• A választójog ingatlanhoz volt kötve: városokban 300 forint értékű ingatlan, falvakban legalább egy negyed telek volt a feltétel.

• A választók közé kerültek még az önálló kereskedők, a legalább egy segéddel dolgozó iparosok és az értelmiségiek.

• A lakosság 7-9%-a szerzett választójogot, de kimaradtak a nők, az iparoslegények, a munkások és a föld nélküli parasztok.

• A passzív választójogot 24. életévhez és magyar nyelvtudáshoz kötötték.

🔹 Erdély és a Partium csatlakozása:

A törvények kimondták Erdély és a Partium csatlakozását Magyarországhoz. A választókerületek száma 377 lett, és Erdély számára 69 helyet tartottak fenn az országgyűlésben.

🔹 Közteherviselés és jobbágyfelszabadítás:

• Megszűntek a nemesi kiváltságok.

• A jobbágyfelszabadítás azonnal hatályba lépett, és az állam kártalanítást helyezett kilátásba a földesurak számára.

• A jobbágyok 40%-a tulajdonba kapta az általa használt úrbéri földeket, de a szőlők és irtásföldek földesúri tulajdonban maradtak.

• Akiknek korábban sem volt földjük, most sem kaptak, így mezőgazdasági bérmunkásként kellett tovább dolgozniuk

🔹 Sajtószabadság és a cenzúra eltörlése:

• Bárki szabadon terjeszthette gondolatait a sajtó útján, kivéve az alkotmány erőszakos megdöntésére való felbujtást, rágalmazást és az uralkodóház megsértését.

• A sajtóvétségekkel esküdtszék foglalkozott.

• Napilapok indításához 10 000 forintos óvadékot, ritkábban megjelenő sajtótermékekhez 5000 forintot kellett letenni.

📜 Az első magyar felelős minisztérium

Az első magyar felelős minisztérium elnöke gróf Batthyány Lajos lett, aki különböző politikai áramlatok képviselőit vonta be a kormányba. Az új kormány tagjai:

• Kossuth Lajos – pénzügyminiszter

• Széchenyi István – közlekedésügyi miniszter

• Deák Ferenc – igazságügyi miniszter

• Szemere Bertalan – belügyminiszter

• Klauzál Gábor – ipar- és földművelésügyi miniszter

• Báró Eötvös József – közoktatásügyi miniszter

• Mészáros Lázár – hadügyminiszter

• Herceg Esterházy Pál – a király személye körüli miniszter

Bár a törvények számos változást hoztak, Magyarország továbbra is a Habsburg Birodalom része maradt, és az uralkodó megtartotta a hadügy, külügy és pénzügy irányítását. Ez később komoly konfliktusokhoz vezetett, hiszen parlamentáris országokban ezek a jogkörök már a kormányhoz tartoztak. Az uralkodó nem volt hajlandó belemenni a teljes önállóságba, és vitakérdés volt az is, hogy Magyarország vállaljon-e részt az osztrák birodalmi adósságokból.

Nemzetiségek mozgalmai

Az 1848-as magyar forradalom a polgári jogokat nemzeti különbség nélkül biztosította, de csak egyéni szinten, ami a nemzetiségi mozgalmak számára nem volt kielégítő. Kollektív jogokat és nemzeti autonómiát követeltek, de mivel a magyar vezetés ezt elutasította, a legtöbb nemzetiségi vezető a Habsburgok oldalára állt.

🔹 Horvátország:

• Zágrábban Nemzeti Bizottságot alakítottak.

• Joszip Jellasicsot bánt kiáltották ki, aki császári ezredes volt.

• Külön horvát felelős minisztérium felállítását követelték.

• A bécsi udvar titokban támogatta Jellasicsot, fegyverrel is ellátták őket.

• A magyar kormány hajlandónak mutatkozott tárgyalásra, de a horvátok már az önálló magyar hadügy és pénzügy feladását követelték.

🔹 Szerbek:

• Májusban megfogalmazták nemzeti követeléseiket.

• Karlócán május 13-án kimondták autonómiájukat, vajdát választottak.

• Fegyveres felkelést szerveztek Délvidéken, amit Bécs és a török hódoltság alatt élő Szerbia is támogatott.

🔹 Szlovákok:

• Egy részük szimpatizált a magyar forradalommal.

• Liptószentmiklóson május 10-én azonban önálló nemzetgyűlést követeltek.

• Császári oldalra álltak és fegyveres alakulatokat szerveztek.

🔹 Németek:

• A magyarországi németek többsége a magyar forradalom mellé állt.

• Erdélyi szászok kivételt képeztek, ők inkább a Habsburgokhoz húztak.

🔹 Erdélyi románok:

• Balázsfalván május 15-én nemzetgyűlést tartottak.

• Ellenezték Erdély unióját Magyarországgal.

• Bejelentették, hogy csak a császárt ismerik el, nem a magyar kormányt.

• Kérték a birodalmi alkotmány kiterjesztését Erdélyre.

• Császári oldalon harcoltak a magyarok ellen.
  

A nemzetiségek számára azért volt kiemelten fontos a kollektív jogok biztosítása, mert az egyéni szabadságjogok nem garantálták számukra a nemzeti identitásuk megőrzését és fejlődését. Néhány konkrét ok:

🔹 Nyelvhasználat és kultúra megőrzése

• Az egyéni jogok lehetővé tették például a személyes szabadságot, a tulajdonjogot vagy a polgári jogegyenlőséget, de nem garantálták, hogy az adott nemzetiség saját nyelvén intézhesse közügyeit, oktathasson, vagy hivatalos helyeken anyanyelvét használhassa.
• A kollektív jogok biztosították volna az anyanyelvi oktatás, a hivatalos nyelvhasználat és a kulturális autonómia lehetőségét, ami elengedhetetlen volt a nemzeti identitás fennmaradásához.

🔹 Politikai képviselet és önrendelkezés

• Az egyéni jogok alapján ugyan mindenki egyenlő lehetett a törvény előtt, de a nemzetiségek ezt nem tartották elégségesnek, mert így a magyar országgyűlés és a magyar állami intézmények továbbra is kizárólag magyar vezetéssel működtek.
• A kollektív jogok lehetővé tették volna, hogy saját képviselőkkel rendelkezzenek, területi autonómiát kapjanak, és saját ügyeikben önálló döntéseket hozhassanak.

🔹 Területi és kulturális autonómia

• A nemzetiségek célja az volt, hogy saját területeiken önálló önkormányzattal és igazgatási rendszerrel rendelkezzenek.
• Egyéni jogok mellett továbbra is a magyar állam intézményei irányították volna ezeket a régiókat, míg kollektív jogok biztosítása esetén saját politikai intézményeik lehettek volna.

🔹 Félelem az asszimilációtól

• Sok nemzetiség attól tartott, hogy a magyar állam hosszú távon asszimilálni akarja őket, és a magyar nyelv és kultúra dominanciája miatt elveszíthetik saját identitásukat.
• Ha csupán egyéni jogokat kaptak volna, de nem lett volna biztosítva az anyanyelvű oktatás, közigazgatás és kulturális intézmények fenntartása, az hosszú távon a nemzetiségek beolvadásához vezethetett volna.

🔹 A birodalmi helyzet és a Habsburgok szerepe

• A nemzetiségek nagy része nem magyar államban, hanem a Habsburg Birodalomban gondolkodott, ahol a császárhoz való közvetlen alárendeltséget és nemzeti autonómiát tartottak ideálisnak.
• Az osztrák kormányzat ezt ki is használta, és támogatta a nemzetiségi mozgalmakat, hogy megossza és gyengítse a magyar forradalmat.

Összességében tehát a nemzetiségek nem elégedtek meg azzal, hogy egyéni szabadságjogokat kapnak, mert ez nem biztosította számukra, hogy közösségként fennmaradhassanak, anyanyelvüket, kultúrájukat és politikai intézményeiket megőrizhessék. Ezért fordultak szembe a magyar forradalommal, és követeltek területi autonómiát vagy kollektív nemzetiségi jogokat.

Pesti országgyűlés

a legtöbben támogatták Batthyány-kormányt, a forradalom lezárását akarták, az eredmények megszilárdítását, konszolidációt. A márciusi ifjak közül mindössze három lett képviselő. Petőfit megbuktatták a választókerületében, bekerült viszont Táncsics Mihály. Batthyány májusban elrendelte a 10ezer nemzetőr toborzását, de ez nem bizonyult elégnek