Amerikai polgárháború

Az Amerikai Egyesült Államok története tele van izgalmas fordulatokkal, de kevés esemény hagyott olyan mély nyomot az ország fejlődésében, mint az 1861 és 1865 között zajló polgárháború. 

Terjeszkedés és ellentétek

A függetlenség elnyerése után az Egyesült Államok rohamosan terjeszkedett nyugati irányba. A telepesek százezrei indultak útnak, hogy új otthont találjanak, miközben gyakran erőszakkal szorították ki az őslakos indián törzseket. Az ország területe jelentősen növekedett: megvásárolták Napóleontól Louisianát, Oroszországtól Alaszkát, és háborúk révén szerezték meg Kaliforniát és Új-Mexikót.

Ez a gyors növekedés azonban komoly ellentéteket szült Észak és Dél között. Míg Északon az iparosodás és a farmergazdaságok domináltak, addig Délen a rabszolgamunkán alapuló ültetvényes gazdálkodás volt a meghatározó. A gyapot, rizs és dohány termesztése hatalmas profitot hozott a déli államoknak, különösen a gyapot iránti globális kereslet növekedése miatt. Érdekesség, hogy a világ gyapottermelésének 80%-a ekkoriban az amerikai Délen termett.

A rabszolgaság kérdése és a feszültségek fokozódása

A rabszolgaság kérdése egyre inkább megosztotta az országot. Északon erősödött az a mozgalom, amely a rabszolgaság eltörlését követelte. Harriet Beecher Stowe 1852-ben megjelent regénye, a „Tamás bátya kunyhója” hatalmas hatást gyakorolt a közvéleményre, és sokakat rádöbbentett a rabszolgaság embertelenségére. A könyv első évében 300 000 példányban kelt el, és hozzájárult a rabszolgaság elleni érzelmek erősödéséhez.
Diafilm: Tamás bátya kunyhója

Hammatt Billings illusztrációja az 1852-es kiadáshoz: Eliza elmondja Tamás bátyának, hogy eladták és el fog szökni, hogy megszabadítsa a gyermekét

A polgárháború kitörése (1861)

1860-ban Abraham Lincoln lett az Egyesült Államok elnöke. Lincoln hitt abban, hogy egy olyan nemzet, amely félig a szabadságon, félig a rabszolgaságon alapul, nem lehet erős és egységes. Megválasztása után több déli állam kilépett az Unióból, és létrehozta az Amerikai Konföderációs Államokat. 1861-ben kitört a polgárháború, amely négy éven át tartott, és az ország történetének legvéresebb konfliktusává vált.

A háború menete és fordulópontjai

A háború kezdetén a déli államok jól szervezett hadsereggel és tapasztalt tábornokokkal rendelkeztek, míg Észak ipari kapacitása és nagyobb népessége révén volt előnyben. Az egyik fordulópontot az 1863-as gettysburgi csata jelentette, ahol az északiak megállították Robert E. Lee tábornok offenzíváját. Ez a csata volt a háború legnagyobb ütközete, és jelentős veszteségekkel járt mindkét oldalon.

A rabszolgák felszabadítása és a háború vége

1863 január 1-jén Lincoln kiadta az Emancipációs Kiáltványt, amely felszabadította a déli államokban élő rabszolgákat. Bár ez a rendelet azonnal nem szüntette meg a rabszolgaságot mindenhol, fontos lépés volt a teljes eltörlés felé vezető úton. 1865-ben, az északiak győzelmével véget ért a polgárháború, de sajnos ugyanebben az évben Lincoln egy merénylet áldozata lett, John Wilkes Booth lelőtte egy színházban.

Érdekességek a polgárháborúról

• Fiatal katonák: Sok fiatal, akár 14 éves fiú is részt vett a háborúban, gyakran dobosként vagy futárként. Például Albert Woolson 14 évesen csatlakozott az Unió hadseregéhez, és ő lett az utolsó ismert polgárháborús veterán.

• Fotográfia úttörői: Az amerikai polgárháború volt az egyik első olyan konfliktus, amelyet fényképeken dokumentáltak. A korabeli fotósok, mint Mathew Brady, beállított képeket készítettek a csataterekről és a katonákról, mivel a hosszú expozíciós idő miatt a mozgó alakok elmosódtak volna.

• Technológiai újítások: A háború során számos technológiai újítást alkalmaztak, például a vasutakat a csapatok és felszerelések gyors mozgatására. Egy 19 000 kilométeres távolság leküzdése a korabeli országutakon két hónapot vett igénybe, míg vasúton ez az időtartam 7 napra csökkent.