Az Árpád-ház utolsó napjai

⚔️ Egyre erősebb főurak – és egy gyengülő királyi hatalom

A tatárjárás után IV. Béla ugyan újjáépítette az országot, de a várépítések következményei nem várt irányt vettek. Azok a főurak, akik saját birtokaikon várakat emeltek, magánhadsereget is létrehoztak, és egyre függetlenebbé váltak a királytól.

Annak a IV. Béla akinek a tanácsában csak ő ülhetett le, mindenki másnak állnia kellett, egyik unokáját börtönbe vetették, a másikat megölték. 

👑 IV. Kun László – a fiatal király és a két világ között

V. (Kun) László mindössze 10 évesen lett király. Anyja kun hercegnő volt, így már gyermekkorában is erősen kötődött a kunokhoz, akik Magyarországra menekültek a tatárok elől. A „Kun” ragadványnevet nem származása miatt kapta – hanem mert valóban kun módra élt: jurtákban lakott, kun ruhákat hordott, és sok időt töltött kunok között, még királyként is.

⚔️ Elrabolt gyermek, bábkirály

Már kisfiúként is rablások, trónharcok és családi viszályok áldozata volt. Apja, V. István halála után Lászlót kiskorában elrabolták, hogy a főurak saját hatalmukat növeljék. A koronázása sem volt zökkenőmentes: több főúr inkább mást látott volna a trónon.

Miután végre megkoronázták, évekig csak bábkirály volt – hol a Kőszegiek, hol a Csákok irányították az országot a nevén. Belháborúk dúlták az országot, a főurak egymás ellen hadakoztak, közben László gyakran kun harcosai között keresett menedéket.

⚖️ Nagykorúsítás és királyi próbálkozások

1277-ben a Rákos mezején összehívott országgyűlés nagykorúnak nyilvánította a 15 éves Lászlót, és kezébe adta az ország irányítását. Az ifjú király ekkor próbálta megerősíteni a hatalmát:

• szövetséget kötött Habsburg Rudolffal

• törvényeket hozott a nagyurak ellen

• csatát nyert a csehek ellen (Dürnkrut, 1278) – a győzelemben a kunok is fontos szerepet játszottak

Úgy tűnt, a királyi hatalom megerősödhet. De ekkor újabb probléma következett.

📜 A kun törvények és a pápa küldötte

A pápa követe, Fülöp legátus Magyarországra érkezett, és azt követelte, hogy a kunok:

• térjenek meg keresztény hitre,

• telepedjenek le, ne vándoroljanak többé.

László először ellenállt, majd kénytelen volt aláírni a kunokat korlátozó törvényeket, amitől a kunok fellázadtak – és a király ellen fordultak.

⚔️ Kun lázadás és újabb harcok

1282-ben Hód tónál IV. László leverte a kun felkelést. Ezután viszont egyre magányosabbá vált: a magyar főurak nem bíztak benne, a kunok is elpártoltak, a pápai követ is egyházi átokkal sújtotta.

Egy tragikus sorsú uralkodó

Az országban újabb belháborúk robbantak ki, László pedig szinte teljesen elszigetelődött. Egyre kevesebb valódi hatalma maradt, kun harcosaival járta az országot, de már nem ő irányított. Egyes hírek szerint a pápától való félelmében a pápa követeit is elfogatta.

1290-ben Körösszegnél (ma Románia) kun harcosai megölték. Nem tudjuk pontosan, miért – talán bosszúból, talán politikai parancsra. Testét a csanádi székesegyházban temették el. Halála után nem maradt fia, és a trónra már csak egyetlen Árpád-házi rokon, III. András léphetett.

🧬 Ki volt III. András?

III. András Velencében született, olaszul nevelkedett, és sokáig senki sem gondolta, hogy egyszer magyar király lesz. Sőt, egyesek még azt is vitatták, hogy valóban Árpád-házi herceg-e! Ezért is nevezték el „Velencei Andrásnak”.

De amikor IV. (Kun) László gyermektelenül meghalt 1290-ben, a magyar főurak nem találtak más Árpád-házi örököst – és emlékeztek Andrásra, akit korábban már kétszer is elűztek. Most azonban titokban kiszöktették Bécsből, és hamarosan Székesfehérváron királlyá koronázták.

👑 Az utolsó királyi kísérlet – III. András uralkodása

András uralkodása alatt Magyarország nagyon megosztott ország volt:

• A nagyurak saját hadsereget tartottak

• Várakat építettek, amiket nem akartak visszaadni a királynak

• Volt olyan főúr, aki saját pénzt is veretett

András tudta, hogy egyedül nem boldogul, ezért szövetséget kötött az egyházzal és a nemességgel.

📜 Az óbudai országgyűlésen (1290) törvénykönyvet fogadott el:

• tiltotta a jogtalan birtokadományokat

• megígérte, hogy csak a nemesség beleegyezésével nevez ki főembereket

• megerősítette az egyház jogait

Ez volt Magyarország első rendi törvénykezdeménye – igazi történelmi mérföldkő!

⚔️ Harc a nagybirtokosokkal – nem mindig sikerrel

András célja az volt, hogy visszaszerezze a királyi földeket, megerősítse a rendet, de a nagyurak gyakran fellázadtak ellene.

• A Kőszegi család többször is fegyvert fogott ellene

• Az Anjouk is követelték a magyar trónt – sőt birtokokat is ígértek a lázadó főuraknak, hogy megszerezzék a támogatásukat

👑 Andrást egyszer foglyul is ejtették, mint korábban IV. Lászlót. De végül kiszabadult – bosszút viszont nem állt.

🤝 Szövetségek és reformok

1298-ban újabb országgyűlésen megpróbálta megerősíteni hatalmát. De ehhez katonai erőre is szüksége volt – így szövetséget kötött néhány fontos báróval.

📜 A megállapodásokat írásba foglalták, és nyugati stílusú hűbéri szerződéseket kötöttek. Ez új korszakot jelentett a magyar történelemben: egyszerre jelent meg a rendi és a hűbéri uralom.

A királyi hatalom rövid időre megerősödött – de a főurak hűsége csak időleges volt.

⚰️ Az Árpád-ház kihalása

1301. január 14-én III. András hirtelen meghalt. Egyesek szerint megmérgezték, mások szerint gyors betegség vitte el.

Nem maradt fiú örököse. Leánya, Erzsébet zárdába vonult, így a dinasztia női ágon is kihalt 1338-ban.

A magyarok így búcsúztak el tőle:

„Meghalt az utolsó aranyágacska, aki Szent István király véréből sarjadt.”